A Google Plus üzleti célú használata

A Google+ közösségi oldal indításával felkavarta az állóvizet a keresőóriás a social media hálózatok tengerén. Senki nem gondolta volna, hogy a Facebooknak vetélytársat lehet találni, s bár még mindig nem látható túl nagy mozgolódás a Google-féle közösségi oldalon, mindenképpen figyelmet igényel.

Egyszerűen csak azért, mert a Google-nél pontosan értékelték a helyzetet, s arra építettek, amiben ők a legjobbak: óriási ügyfélbázisuk van, hiszen például Magyarországon minden webes keresés 95%-át ők szolgálják ki, egyéb – jellemzően ingyenes – szolgáltatásaik, például a Gmail is milliókhoz jut el. Ezt a bázist pedig mozgósítani próbálják, mégpedig úgy, hogy a különböző szolgáltatásokat összekapcsolják.

A Google Plus éppen ezért azonnal több százmillió potenciális felhasználóval rendelkezett. 2011 végén jelentették be, hogy az üzleti oldalak is megjelenhetnek a hálózatban, amivel egy komoly adósságát rendezte az oldal. Tavaly év végén jutott el oda a fejlesztés, hogy a Google Apps felhasználói már próbálgathatják az üzleti funkciókat – egyelőre még ingyenesen. A vállalati funkciók később fizetősek lesznek (ahogyan például a Google Mail is rendelkezik prémium változattal), de már most is ki lehet próbálni egyre bővülő körüket.

Többek között lesz privát megosztási lehetőség, amivel csak a munkatársainkkal oszthatunk meg anyagokat a Pluson, méghozzá úgy, hogy ők sem tudják azt megosztani illetéktelenekkel. (Ez csak elsőre tűnhet kis dolognak: a világ vállalkozásainak igen gyakran jelent komoly problémát, hogy például a Facebookon keresztül is komoly üzleti titkok szivárognak ki az óvatlan munkavállalók miatt.)

Emellett a már ismert Hangouts lehetősége itt is megnyílik, így akár tízfős videokonferenciát is tarthatunk, valamint többféle követői kört, illetve adminisztrátori szintet is beállíthatunk. Ez azért is fontos, mert kezdetben egy G+-oldalnak csak egyetlen adminja lehetett, ami ellehetetlenítette sok cég számára a jelenlétet, mivel a leggyakrabban a community manager feladata a közösségi marketing, nem az oldalt regisztrálóé (aki sokszor az online marketinges, nem is az ügyvezető).

A legtöbb cég a +1 lehetőségét egyelőre csak az AdWords hirdetéseknél látja, ha engedélyezik, hogy a felhasználók így ajánlhassák magát a hirdetést is. Egy Google kutatás szerint az így ajánlott hirdetések egyébként akár 10%-kal magasabb konverziót is elérhetnek! Sok webmester észrevette, hogy a kereső értelemszerűen nagy hangsúlyt fektet a rangsorolásnál is a Google Pluson elérhető visszajelzésekre, így már csak keresőoptimalizációs szempontból sem érdemes elhanyagolni a +1-eket.

Van azonban lehetőség hirdetni is az oldalon. A fő probléma a Facebook hirdetési modelljével, hogy bár hihetetlen big datával rendelkeznek (rengeteg felhasználóról van jó minőségű, részletes adatuk), a reklámok még így is nagy meddőszórással dolgozhatnak, mondjuk akkor is, ha a hirdető rossz beállításokat használ. A szponzorált posztok valóban sokaknál megjelennek, de ezen emberek nagy része nem érdeklődik a termék iránt, s bár natív hirdetésként magasabb konverziós arányt érhetünk el velük, még mindig nem tökéletesek.

A hirdetési modelljében a Google mindig a relevanciát helyezte előtérbe: az AdWords által elterjesztett PPC-modell lényege éppen az, hogy olcsóbban jutunk el jobb minőségű látogatókhoz, méghozzá úgy, hogy a hirdetés is kevesebbszer jelenik meg, mert olyanoknak nem mutatják, akiket vélhetően nem érdekel.

Amellett, hogy a Google Pages rendszerén belül céges oldalt indítunk, már megjelent a hirdetési lehetőség is, ami átirányít az AdWords Expressre (utóbbi Magyarországon nem elérhető). Ez a néhány éve indult Boost hirdetési szolgáltatásuk továbbfejlesztése, amit kifejezetten helyi cégek számára készítettek a Google Placesbe integrálva.

A Facebookon alapvetően kétféle hirdetési modell fut: a jobb oldalon megjelenhetünk egy hirdetési sávban, valamint a már említett szponzorált posztok mehetnek. Utóbbi innovatív, azonban ezzel csak meglévő követőinkből érünk el többet az ingyenes, hagyományos bejegyzésnél. Ez tehát nem alkalmas (egészen pontosan fogalmazva: követőink esetleges megosztásai miatt csak korlátozottan alkalmas) új ügyfelek szerzésére.

A Google viszont úgy döntött, még a Google+ hirdetéseit sem a közösségi oldal felületén kívánja megjeleníteni, hanem a már meglévő és nagyon jól működő (profitja túlnyomó többségét hozó) AdWords hirdetési rendszerben.

Vállalati Google+-oldalunkat is azoknak hirdethetjük, akik valóban érdeklődnek a termékünk iránt – ráadásul akkor, amikor érdeklődnek iránta. Mikor ilyen témájú AdSense megjelenítő oldalakat olvasnak vagy éppen erre keresnek. Nem arról van szó, hogy el kellene felejtenünk a Facebook-hirdetéseket, hiszen jelenleg is 4,3 millió magyar használja, tehát óriási potenciális ügyfélbázis.

De érdemes elgondolkodni a G+ kihasználásán is. A jövőben ráadásul könnyen lehet, hogy új hirdetési lehetőségek is nyílnak majd a Google féle Facebookon: a lokáción alapuló perszonalizált hirdetések mellett az adtext (szöveges reklám) és remarketing lehetőségeken túl akár a közösségi vásárlás színterére is betörhetne ezen keresztül a Google.
  • Az új GA4: A Google Analytics forradalmi frissítése
    Vírus Média Keresőmarketing Ügynökség
    2023.02.16.

    Az új GA4: A Google Analytics forradalmi frissítése

    Július 1-től megszűnik a bő tíz éve ismert Universal Analytics. A frissítés nem választható. Vajon több pluszt kapunk a keresőóriástól, vagy egy szükséges nyűg lesz az online marketingesek nyakán a frissítés? Nézzük meg hova jutott a webanalitika közel 20 év alatt!

  • A jövő az ajtóban várakozik: az MI és a marketing
    Vírus Média Keresőmarketing Ügynökség
    2023.02.14.

    A jövő az ajtóban várakozik: az MI és a marketing

    A mesterséges intelligencia története az 1950-es évekre nyúlik vissza, amikor Alan Turing megalkotta az "intelligencia" fogalmának matematikai definícióját. Ezt követően a számítógépes tudományban dolgozók és kutatók elkezdték kifejleszteni az első mesterséges intelligencia programokat.