5+1 SEO trend, ami dominálni fog 2022-ben

Tisztában vagyunk vele, hogy akárcsak az időjárás jelentésben, a keresőoptimalizálásban sem lehet kőbe vésett előrejelzéseket lobogtatni.

A 2021-es évben szinte végig domináltak azok az indexelési problémák, amelyeket mai napig nem sikerült a Google-nak fixálni, ami szinte naponta téma akár a hazai, akár a nemzetközi SEO fórumokon.

Sajnos maga a Google sem ad erre egyértelmű választ. Ez jelen pillanatban egy olyan jelenség, ami szervesen hatással van a keresőoptimalizálás minden területére, legyen az tartalommarketing, linképítés, vagy on site munkálatok.

A gyakorlatlan weboldal tulajdonos, vagy a keresőoptimalizálásban kevésbé jártas, de még a gyakorlott SEO szakértő is érezheti úgy sok esetben, hogy egy-egy hónapokig tartó munka semmibe vész, vagy épp ellenkező eredményt hoz, mint, amit remélt. Ez sok esetben a véletlen faktor miatt is lehetséges, más esetekben pedig a hirtelen algoritmus módosítás is megváltoztathatja az aktuális rangsorolási tényezőket.

Ahhoz, hogy valakire azt tudjuk mondani, hogy a keresőoptimalizálás világában maximálisan otthon van, annak közel napi szinten figyelnie kell a frissítéseket, és teljes mértékben képben lenni a Maverick vagy a BERT aktuális frissítéseivel, hogy csak azokat az algoritmusokat említsük, amelyek a 2021-es évben alakították a keresőoptimalizálási trendeket.
 

Vegyük sorra azokat a keresőoptimalizálási trendeket, amelyeket 2022-ben sem lehet figyelmen kívül hagyni!

Természetesen ezekre a trendekre nem úgy kell tekinteni, hogy amint vége a 2021-es évnek, akkor el kell vetni mindent, amit idén ajánlott a Google, és a következő évi trendekre kell koncentrálni. Sokkal inkább azt jelenti, hogy ezek közül a – sok esetben évek óta várt, és előre jelzett - trendekből mi az, ami dominálni fog.

Azt megállapíthatjuk az idei év SEO változásaiból, hogy mind a keresőoptimalizálás, mind a linképítés sokkal kifinomultabb lett, a fókusz áthelyeződött, a kulcsszóhalmozásnál sokkal fontosabb lett, hogy a felhasználó hogyan érzi magát a weboldalon, milyen élménnyel távozik, vagy tér vissza.

Az alábbi pontokba szedett trendek elsősorban a 2022 első negyedévében dominálnak várhatóan, hisz, ahogy már megszoktuk május környékén a Google valószínűleg ismét alapjaiban módosít algoritmusain.

1. BERT algoritmus helyett MUM

2019-ben érkezett a BERT (Bidirectional Encoder Representations from Transformers), ami egyre jobban képes volt megérteni a szavak és a keresési lekérdezés mögötti szándék között az összefüggést. Ezzel együtt a BERT képes volt a hangalapú asszisztensek kiszolgálására is. Főleg amerikai nyelvterületen már egyre többen választják a gépelés helyett a hangalapú keresést, amely sokkal inkább hasonlít a mindennapi társalgáshoz, ehhez viszont szükség volt a BERT algoritmus AI technológiájára a minél pontosabb eredményekhez.

A BERT egy kifinomultabb változata a MUM algoritmus, a Multitask United Model, a Google új, természetes nyelvfeldolgozási modellje, ami a Google egyik vezetője szerint „ezerszer erősebb, mint a BERT volt”.

75 nyelven képes elemezni szövegeket, videókat és képeket, amelyből a lehető legpontosabb választ adja a felhasználó keresésére. Igazi újdonsága ebben rejlik, ugyanis eddig a Google mindig kicsit hátrányban volt a videók és a képek értelmezésével, ám ez mostantól megváltozni látszik.

Emellett pedig képes a felhasználók érzéseit, kereséseinek kontextusbeli összefüggéseit, szándékait megérteni, és erre a lehető legpontosabb választ adni.

Ebben az összefüggésben most már a felhasználók lekérdezései során kombinálhatják a szöveges, képi és hangalapú lekérdezéseket ahhoz, hogy a releváns választ megkapják.

Mivel még nem teljesen aktív a MUM, ezért megtippelni sem lehet milyen hatással lesz a keresési eredményekre, sem a hatékonyságáról nincs fogalmunk. Ám, ha csak a BERT algoritmus hatékonyságával ér fel, akkor ez azt jelenti, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a válaszközpontú tartalommarketingre, és az EAT (szakértelem, hitelesség, megbízhatóság) „szentháromságára”.

2. LaMDA – A Google beszélni akar veled

A Google a legújabb technológiájával fejleszti tovább a hangalapú keresési algoritmusát. A LaMDA -t a Google idei konferenciáján mutatta be, ami egy párbeszédre tervezett gépi, tanulási modell, a Google saját neurális hálózati architektúráját használja fel. A LaMDA a MUM abbéli kiegészítője lesz, hogy a MUM felismeri az emberi szándékot a lekérdezések mögött, a LaMDA pedig szeretne erről beszélgetni a felhasználók által adott adatok alapján. Természetesen mindez csak egy része a teljes Google stratégiának, és talán még nálunk, magyar nyelvterületen távolinak tűnik, de lassan ideje ezeket a lehetőségeket is számba venni optimalizálás során.

3. Shopping Graph

A COVID-19 világjárványban az online vásárlás vált a fogyasztók egyetlen lehetőségévé. Most úgy tűnik a Google egyre komolyabban veszi az online vásárlási folyamatokat, és teljes gőzzel „ráfeküdt” a Shopping keresőmotor fejlesztésére.

Webáruházak esetében érdemes a jövőre nézve nagy hangsúlyt fektetni a Shoppingra, mert egyre népszerűbb a felhasználók körében is.

4. Passage ranking

Mióta a keresőoptimalizálás létezik a weboldaltulajdonosok azért harcolnak, hogy weboldaluk az első oldal elején szerepeljen, ám az utóbbi időben ezt a bravúrt megnehezíti az ún. „null-rank” pozíció, ami egy egész helyezést foglal el az első találat helyén.

Ennek megoldásaként a Google létrehozta a passage ranking-et, ami lehetővé teszi, hogy az egész oldal rangsorolása helyett, csak egy adott szövegrészt, kivonatot rangsorol. 2021 februárja óta éles ez a megoldás, aminek a jövőre nézve is jelentősége lesz, hisz átmeneti megoldást nyújt a rangsorolási megoldások között.

Úgy működik, hogy a Google a tartalmat pontozza, elsősorban oldalcímeket, címsorokat, s abból próbálja meghatározni, hogy a felhasználói lekérdezésre mely szövegrészek adják a legrelevánsabb válaszokat. Ez a szövegrész alapú indexelés az összrangsorolási eredményeknek a 7%-át teszi ki minden nyelven.

Egy újabb ok arra nézve, hogy a magyar nyelvű tartalommarketing tervezésben továbbra is számolni kell a szöveg maximális minőségével, nagy hangsúlyt fektetve a címsorokra, oldalcímekre.

A hazai igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy például egy oldal title finomhangolása sokszor még a SEO szakember látóköréből is kiesik, holott később akár komoly helyezésbeli hátránya is lehet ennek a mulasztásnak.

5. Videók optimalizálása – „kulcsmozzanatok”

A videómarketing fogalma egyre inkább előretör hazánkban is, ennek egyik katalizátora szintén a vírushelyzet volt. A weboldaltulajdonosok, legyenek azok webshopok vagy szolgáltatást kínáló weboldalak, rájöttek, hogy egy profin felépített videó forgalomszerzés – és potenciális ügyfélszerzés szempontjából mennyire lényeges.

Ami viszont új értelmet és motivációt adhat a videómarketingnek, és érdemes a SEO stratégiába is beiktatni a jövőben, az a strukturált videótípus, valamint a „javasolt klipek” strukturált adatok használata.

A strukturált adatokkal kulcsmozzanatokat lehet létrehozni adott videóhoz, amit nagyon pontosan indexel a Google. Bár mindez nem feltétlen újdonság, mert 2019-ben kezdte a strukturált adatok felhasználását a kereső, mégis manapság jellemzően a Youtube videókból építi fel, és lehetőséget ad az időbélyegző és a címke meghatározására is.

A célzott tartalomfogyasztási kedvet, valamint az ügyfél elköteleződés (engagement) növelését célozhatjuk egy-egy ilyen típusú videóval.
  • a videó kulcsmozzanatok beállításához itt követheted a leírást: Schema Markup Seek
  • a javasolt klipek strukturált adatainak beállításához pedig itt találod a leírást: Schema Markup Clip.

6. UX újraértelmezve
  • Azok az idők elmúltak, amikor 1-2 kulcsszóra optimalizáltunk egy teljes weboldalt, jól meglinkeltük őket bárhonnan, meg volt a kívánt pozíció és hátra dőlhettünk.
  • Azok az idők is elmúltak, amikor weboldal audit kapcsán azon tanakodtunk, hogy kell-e egy olyan elavult dologgal foglalkozni, mint metaleírás?
  • Kell-e bejövő linkek feltérképezésével foglalkozni, amikor tudjuk, hogy ma már a Google túl van azon, hogy a linképítésért látványosan büntessen, egyszerűen nem veszi figyelembe azokat a linkeket, amelyeket spamnek minősít.
  • Azon is túl kell tegyük magunkat hamarosan, hogy a linképítés kapcsán csak és kizárólag egyetlen értéket, mégpedig a Domain Authority-t vegyük alapul. Azért optimálisak a többi számok is, mivel több, a Google-tól független mérőrendszer alapján rögzítik őket, így többféle visszacsatolásunk lehet adott weboldal linkerejével kapcsolatban.

Természetesen nem tagadjuk, hogy a keresőoptimalizálás sikere továbbra is jelentősen függ az optimalizálástól, a linképítéstől, ugyanakkor bejött egy nagyon erős SEO faktor, mégpedig az oldalélmény-algoritmus.

2021 augusztusában a Google elindította a teljes frissítést, aminek legjelentősebb eleme a Core Web Vitals. Mindez az oldal betöltési sebességét méri a felhasználói élmény szempontjából. Ennek hatása még most kezd kialakulni, így a 2022-es év SEO sikereit garantáltan megfogja határozni.

A Core Web Vitals három elem összessége:
  • LCP – betöltési teljesítmény mérése
  • FID – interaktivitás - beviteli késleltetés
  • CLS – vizuális stabilitás – az oldal elemei mennyire stabilak betöltés után, ugrálnak, átrendeződnek stb.

Mindennek még szerves részét képezi a működő SSL, és mobilbarát megjelenés.

Összességében a változások esetében nagy hangsúlyt fektet a kereső az AI alapú válaszeredményekre, ugyanakkor az is biztos, hogy a jövő weboldalainak sikeressége csak teljes körű UX alapokon valósulhat meg.
  • Az új GA4: A Google Analytics forradalmi frissítése
    Vírus Média Keresőmarketing Ügynökség
    2023.02.16.

    Az új GA4: A Google Analytics forradalmi frissítése

    Július 1-től megszűnik a bő tíz éve ismert Universal Analytics. A frissítés nem választható. Vajon több pluszt kapunk a keresőóriástól, vagy egy szükséges nyűg lesz az online marketingesek nyakán a frissítés? Nézzük meg hova jutott a webanalitika közel 20 év alatt!

  • A jövő az ajtóban várakozik: az MI és a marketing
    Vírus Média Keresőmarketing Ügynökség
    2023.02.14.

    A jövő az ajtóban várakozik: az MI és a marketing

    A mesterséges intelligencia története az 1950-es évekre nyúlik vissza, amikor Alan Turing megalkotta az "intelligencia" fogalmának matematikai definícióját. Ezt követően a számítógépes tudományban dolgozók és kutatók elkezdték kifejleszteni az első mesterséges intelligencia programokat.