Franciaország összerúgta a port a Google-lel

A Google azzal fenyegette meg Franciaországot, hogy többé nem jeleníti meg a francia sajtót a találati listáján. Ezzel a francia online újságok havi négymilliárd oldalletöltéstől esnének el. A történet elgondolkodtathat bennünket: micsoda hatalma lehet egy vállalkozásnak?

Az ügy még korábban kezdődött a francia online média hanyatlásával. Ahogyan az mindenhol jellemző, az online tartalomszolgáltatás költségei nehezen fedezhetők az online hirdetések bevételeivel. Itthon is már kétszer került csődbe az Index, pedig mindig is népszerű (sőt egy időben a legnépszerűbb) online újság volt Magyarországon.

Az online tartalmakat a webezők szeretik ingyenesen elérni. A hirdetőknek kellene az ilyen tartalmak előállításának költségeit kifizetniük, azonban nagy a webes reklámvakság: sokan nem kattintanak hirdetésekre, sőt nagyon sokan eleve hirdetésblokkolókat használnak, így az adott reklámfelületek eleve meg sem jelennek náluk. Az így, valóban teljesen ingyen adott szolgáltatás után a weblap nem várhat bevételt.

Ez a tendencia nehezen tartható. Voltak példák paradigmaváltások ötletére, de nehéz rábírni a felhasználókat, hogy fizessenek valamiért, amit máshol ingyen is megkapnak. A francia kormány ötlete ezért az volt, hogy pénzt kér a Google-től azért, hogy a találati listában a francia sajtó tartalmait jeleníti meg. Az ötlet először vadnak tűnhet, de már a németek is gondolkodtak ilyesmin.

Franciaországban korábban felmerült, hogy az online reklámokat adóztatnák meg jobban, de az éppen ellenkező hatást váltana ki. A Google nyilvánvaló okokból nem mehet bele ebbe: ha a francia médiának fizetne azért, hogy a találati listára engedi a tartalmaikat, akkor ezután minden országból bejelentenék az igényt.

A válasz viszont szinte viszonttámadásnak minősül: a Google megfenyegette a francia sajtót, hogy kitiltja találati listájáról, ha Franciaországban efféle törvény születik. A francia kommunikáció szerint ez egy demokratikus jogállam fenyegetésének is betudható.

Az ügy nagyon is elgondolkodtató: eddig is előfordult, hogy a Google belenyúlt a találati listába. Leggyakrabban a komoly politikai diktatúrával rendelkező országokban merül fel, hogy bizonyos oldalakat nem lehet a listára engedni, de például az egész világon tiltott többek között a pedofil oldalak bemutatása.

A Google megteheti, hogy bizonyos tartalmakat cenzúráz – ahogyan erre Kínában is szükség van. Igyekszik a helyi jogszabályoknak megfelelni, de közben saját minőségi irányelveit is követi (néhány éve például a BMW hivatalos német oldala került ki az indexből valamilyen keresőoptimalizációs csalás miatt).

Ha viszont kikerül a francia sajtó a találati listából és a Google News oldaláról, úgy az óriáscég komoly ellenállást tanúsít egy európai uniós országgal szemben. Ez viszont szintén nem biztos, hogy jót tesz neki, hiszen – ahogyan arról épp a múlt héten írtunk – az EU vizsgálódik a Google adatvédelmi elvei miatt.
  • 5+1 SEO trend, ami dominálni fog 2022-ben
    Vírus Média Keresőmarketing Ügynökség
    2021.10.22.

    5+1 SEO trend, ami dominálni fog 2022-ben

    Tisztában vagyunk vele, hogy akárcsak az időjárás jelentésben, a keresőoptimalizálásban sem lehet kőbe vésett előrejelzéseket lobogtatni. A 2021-es évben szinte végig domináltak azok az indexelési problémák, amelyeket mai napig nem sikerült a Google-nak fixálni, ami szinte naponta téma akár a hazai, akár a nemzetközi SEO fórumokon.