Az internet előtt a vállalkozásoknak a lehető legtöbb tévés, rádiós és írott médiumban való megjelenésre volt szüksége, hogy népszerűsítse szolgáltatásait. S természetesen ez sem volt mindegy, mert sokat számított - mind a mai napig -, hogy mikor kerül adásba vagy milyen műsorok közt jelenik meg a reklám rádióban vagy tévében, illetve például, hogy hétköznap vagy hétvégén tették ki a hirdetést egy-egy újságba vagy magazinba.
Milyen változást hozott az internet?
Az első években a legtöbb vállalat még nem vette komolyan az internetet, hiszen a többség akkor még úgy gondolt rá, mint egy kárhozatra ítélt új szolgáltatásra, amit senki sem fog használni.
Ekkor még mind a hardveres, mind a szoftveres megoldások nagyon drágák voltak az átlag háztartásoknak.
Később viszont, ahogy fejlődött az internet köré épülő számítástechnikai ipar, úgy lett egyre több felhasználó, aki már napi rendszerességgel látogatta az internetet, mely akkor még szinte gyerekcipőben járt.
A weboldalak még igen egyszerűek voltak, nem volt rajtuk sok funkció, viszont a reklámok igen hamar fel tudtak kerülni a legnagyobb portálok oldalsávjaiba, vagy a weboldal aljára, egy futószalag-szerű sávba tették a marketingesek a hirdetéseket. Ezt általában a weboldal üzemeltetőjével beszélték meg, s végülis az ilyen típusú reklámok voltak az első PR reklámok, hiszen valós emberi kapcsolatokon alapultak.
Miért nem mindegy, hogy milyen a PR linképítés?
Első ránézésre az egyenlet egyszerűen hangzik: meg kell keresni egy-egy gyakran látogatott webes felület szerkesztőjét vagy tulajdonosi csoportját, majd megállapodni velük, hogy milyen gyakorisággal, milyen formában és milyen típusú szöveges, hangalapú, videós vagy képes reklámokat tegyenek ki az oldalaikra.
Amennyiben ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem lenne szükségük a nagy cégeknek külön marketing és PR részlegre, illetve a kis vállalatok sem szerveznék ki alvállalkozóknak vagy ügynökségeknek az online népszerűsítési feladatokat.
Egy átlagos, a marketinghez vagy a PR stratégiához nem értő személynek igen nehéz lesz kitalálnia azt, hogy melyik online felület az, amelyik sikeres, összhangban van az adott cég üzletpolitikájával, témáiban szerepelnek azok a kérdéskörök, melyekre a cég szolgáltatásai vagy termékei választ nyújthatnak, s ami a legfontosabb: hajlandóak is együtt dolgozni a céggel.
PR linképítés és Domain Authority érték
- Domain Authority (DA)
- A DA a Google-től függetlenül, a MOZ által létrehozott mérőszám, mely a weboldalak főoldalát és aloldalait vizsgálja, s ebből hoz létre egy 0-100 pontig terjedő skálát, amihez több, mint 150 adatot használ fel egy logaritmikusan felépített rendszerben. Minél nagyobb a szám, annál sikeresebb a vizsgált weboldal az interneten.
- Milyen gyakran frissül a DA érték?
- A DA értéket könnyebb feljebb tornászni például 15-20 pontról indulva, mintha 90-ről szeretne valaki 95 pontra felugrani a növekvő konkurencia miatt. Így egyes esetekben a szám megváltoztatásához elég lehet néhány hét, míg máskor hónapok, de akár évek is szükségesek ahhoz, hogy egy weboldal magasabb számot tudjon produkálni.
- Miért kell odafigyelni a PR linképítés során a DA értékre?
- Léteznek alacsony és magas DA értékű oldalak, melyek egyaránt jó szolgálatot tudnak tenni a PR linképítés során. Egy profi PR linképítési stratégiával mindkét esetet ki lehet aknázni.
A
Vírus Média Keresőmarketing Ügynökség az eddigi több éves linképítési tapasztalata miatt nagyon jól tudja, hogy egyaránt fontos szerepe van a kisebb és nagyobb DA értékű oldalaknak. A kevesebb konkurenciával rendelkező helyi vállalatok visszamutató linkjei az adott földrajzi helyen élők körében gyakran látogatott, de a DA érték szerint nem feltétlenül magas értékkel ellátott oldalak is megfelelő népszerűsítést nyújtanak ebben az esetben.
Természetesen a nagyobb DA értékű oldalakra nehezebb felkerülni, főképp az árak miatt, de a nagyobb multiknak ez általában nem szokott gondot okozni.
Tehát a DA érték szerint az alacsonyabb és a magasabb szinten lévő oldalakat is ki lehet használni, mert a PR linképítés során a legnagyobb szerepet főként az adott cég üzletpolitikája, a konkurencia mértéke, a felhasználók földrajzi helyzete és vásárlási szokásai, illetve a cég jelenlegi aktuális fejlesztései határozzák meg.
